Browning Maxus és a Winchester SX4
A jelenlegi témám - ami a kedvenceim közé tartozik a Browning Maxus, illetve a Winchester SX4 félautómata sörétes bemutatása lesz. És hogy miért ezekkel foglalkozom?
Igazából a Browning Maxus és a Winchester SX4 egy elég népszerű saját kategóriájában és nagyon hasonlóak is szerkezetileg. Hasonló gáz rendszert használnak, hasonló töltési és ürítési folyamataik vannak és – nem utolsó sorban – ugyanaz a cégcsoport gyártja őket.
A videóban bemutatott Browning Maxus egy alap fatusás fegyver. A Winchester esetében pedig mondhatjuk, hogy a rendkívül népszerű SX3 után az utód SX4-re, hogy az elmúlt időszak egyik legnépszerűbb modellje az eladásokat tekintve. A Maxus egy szinttel az SX4 felett van azt gondolom mind esztétikában (felületi, fa) minőségben, mind igényességben. Rendszerüket tekintve egyébként nagyon hasonlóak.
A Maxus típusok között találunk már komolyabb, szebb fát is. Megtalálható például a Black Gold és az Ultimate Partridge, amelyek igazán exkluzív modellnek számítanak. De akkor beszéljünk arról is, hogy milyen műszaki tartalmat kapunk ezekkel a fegyverekkel. Most szeretnék egy kis párhuzamot vonni az SX4 és a Browning Maxus között, mivel szinte ugyanúgy és ugyanazt tudom elmondani róluk.
Az egyik ilyen ismertető, vagy mondjuk jellemzője, ez a viszonylag sima és könnyű sütés. A Maxus-ban egyébként egy picit fejlettebb a sütési rendszer, mint az SX4-ben, bár az sem rossz. Ebben azt mondják, hogy a világ egyik leggyorsabb elsütő szerkezete van. Ez azt jelenti, hogy nagyon le van könnyítve a kakas benne, ami az elsütőbillenytű elhúzása és a sütés tényleges kiválta közötti idő drasztikus csökkentését jelenti. Ha megpróbálunk elsütni egy Maxus-t, akkor nagyon kellemes sütési erővel találkozhatunk, illetve érezhetjük, hogy egy tényleg nagyon gyors mechanizmus van benne.
A biztosítója az tulajdonképpen mind a kettőnek ugyanaz, ugyanott van. Az elsütőbillentyű mögött találjuk.
A különlegessége ennek fegyvertípusnak a többi félautomatához képest, hogy hátrahúzott zár esetén tölthető a fegyver, valamint, ha benyomjuk az első lőszert a csőtárba, akkor egyből csőre lehet tölteni a fegyvert. Nagyon félelmetes, de a legjobb dolog az egészben, hogy nem vágja le az ujjunkat. Szóval gyakorlatilag egyből csőre kerül a fegyverben a lőszer. Természetesen tárkapacitását tekintve, ha a vadász változatot vesszük figyelembe minkét fegyver - az SX4, illetve a Maxus is - kettő plusz egy (őszert tud befogadni. Azaz kettő a tárban egy pedig a csőbe kerül. Létezik természetesen mindkettőből sport változat is. Ott nyilván 4-et lehet betenni a tárba, illetve egyet a csőbe. Természetesen ez akkor igaz, ha 70-es hüvelyhosszú lőszerről beszélünk.
A fegyverek kalibere picit különbözik. A Maxus-é 12/76, az SX4-ből 12/89-es változatokkal találkozhatunk most már szinte kizárólag. A 12/89-ből egyébként csupán egy darab megy bele az SX4 vadász változatának tárába, egy pedig a csőbe. Tehát kettőt tudunk vele ebben az alapesetben lőni.
Egy újabb érdekes funkció, hogy ha betöltjük, nem lőjük ki az összes patront, végeztünk a vadászattal és szeretnénk üríteni a fegyvert, akkor ezt viszonylag egyszerűen meg tudjuk tenni. Meg kell nyomjunk egy kis gombot oldalt a kivetőnyílás mellett és tulajdonképpen ki tudjuk üríteni a teljes tárat. Természetesen ezután hátrahúzzuk a zárat és így üres már a fegyverünk. Azt gondolom, hogy ezek elég a kényelmet fokozó funkciók.
Amit még az SX4 és a Maxus között szerkezetileg meg lehet említeni, mint különbséget, az az előagy rögzítése. Az Maxusnál előagynál egy kis gombot nyomunk be és tulajdonképpen úgy tudjuk levenni azt. Az SX4-nél pedig egy csavaros megoldással tudjuk szétszerelni. Azt gondolom, hogy ezt az utóbbi megoldást mindenki ismeri, mivel a legtöbb ilyen félautomata sörétes fegyvernek ezzel a csavaros, racsnis megoldással lehet rögzíteni az előagyát.
Az igazi tudomány - ami engem tényleg lenyűgözött mind a Maxusban, mind pedig az SX4-ben -, hogy egy olyan gáz rendszert tartalmaz a fegyver, ami nagyon széles tartományban képes kezelni a különböző söréttömegű lőszereket. Tesztelés során 21 grammos 12/70-es, 2,3 mm-es Trap gyakorló lőszerrel próbáltam és nagy meglepetésemre tökéletesen működött a fegyver. Épp így működik a nagyobb söréttöltetekkel is. Tehát semmilyen állítás nem szükséges ahhoz, hogy ezzel a fegyverrel egy jót játszunk mondjuk 21 gramm-tól, akár hogyha az SX4-et nézzük, akkor a 63 grammos 12/89-es lőszerig. Ez számomra fantasztikus műszaki eredmény, hogy olyan regulator van mindkét típusban, ami képes ezt tökéletesen lekezelni. Tehát a regulator rendszer tényleg nagy műszaki előnye ezeknek a fegyvereknek.
A cső geometriai kialakítása szempontjából a fegyverek az úgynevezett Back Bored rendszerű csővel rendelkeznek, amit a Browning cégcsoport a sajátjának tudhat. Tulajdonképpen mind a kettőbe hasonló geometria van kialakítva. Itt a töltényűr után van egy úgynevezett kényszerítő kúp (forcing cone), ami össze kényszeríti a sörét rajt. Ennek a hossza a Maxus leírása alapján, valamivel optimálisabb, vagy valamivel nagyobb fejlesztést tettek bele, mint a versenytársak. Egyébként az SX3-ba és SX4-ben is van egy ilyen kúp. Ennek a pontos geometriája egyébként általában ipari titok. Aztán következik maga a csőszakasz és a végén pedig a már jól ismert a Browningok mellett, a Winchesterek-nél is használt Invector Plus choke rendszerek. Egy negyedes, egy feles és egy darab háromnegyedes choke-kal kapjuk mind a Maxus-t mind pedig az SX4-et. Kivétel ez alól a Maxus-nak az exkluzív modelljeit, mert azokat a teljes choke készlettel kapjuk, és már nem papírdobozban, hanem egy sokkal exkluzívabb, műanyag kofferben. Irányzékok tekintetében a normál fiber szálas, műanyag betétes irányzék van.
A csövek hosszúsága szempontjából az SX 4 esetében, 66 cm, 71 cm 76 cm csövekkel találkozhatunk, míg a Maxus modelleknél 71 és 76 cm-ben lehet rendelni a fegyvereket. A rajtuk lévő csősín mindkét gyártónál 6 mm körüli magasságot ad.
Még egy különbség azért akad a két fegyvercsalád között. Egy picit más az agyazásuk kialakítása, más a tusa geometria, úgyhogy ezt érdemes vásárláskor kipróbálni. Egyébként pedig az agyazás végén található tusatalp, amely komoly ütéselnyelő képességgel bír, ugyanaz a típus (Inflex Plus), illetve ugyanaz a beszállítója, gyártója mindkét márkánál.
Ha nem versenytársakként tekintek a Maxus-ra és az SX4-re, hanem mint egy konszernben készülő, hasonló termékcsaládra, akkor elveben úgy különül el a kettő, hogy a Maxus inkább a vadász igényeket elégíti ki igényességével, míg az SX4 pedig - méltán az SX3 utódjaként - inkább a sport vonalra megy rá jobban. Bár, ha nem az alap műanyag Composite változatot vesszük, akkor az SX4 Field verziója is, egy kellemes szép fatusás fegyver, amiből van egyébként huzagolt csövű változat is, illetve lehet utólag is vásárolni hozzá huzagolt váltó csövet.
Ami mindkét típuson megtalálhatók, azok a tok tetején található szerelék előkészítések. Szóval, hogy ha esetleg szükségünk van rá, akkor a megfelelő szerelék segítségével red-dot-ot, vagy valamilyen irányzékot lehet feltenni fegyverekre.
Ha érdekesnek találtad a bejegyzést, kérlek kommentáld, vagy oszd meg barátaiddal is!
Gyere és iratkozz fel a heti újdonságokért, és az általam bemutatott legújabb szakmai információkért ezen témákkal kapcsolatban:
Vadászat: http://www.
Sportlövészet: http://www.
Engedélymentes eszközök: http://www.
Kövess minket Facebookon: ITT!
A videóim tematikus gyűjteményét Youtube csatornámon láthatod: ITT!
A honlapomat pedig itt találod: www.kecskesrobi.hu
Ha eljönnél kipróbálni a lövészetet, azt itt teheted: www.babotisportloter.hu
