Golyólövés esetén mennyit számít, ha huzagolt a sörétes fegyver csöve?
Golyólövés esetén mennyit számít, ha huzagolt a sörétes fegyver csöve?
A következő téma egy olyan kérdéskör, ami régóta foglalkoztatott engem. Elméletben és gyakorlatban is próbáltam már utána járni, vizsgálni és tesztelni. Ez pedig a sörétes fegyverekből, azon belül is a huzagolt csövűekből történő slug, brenneke, vagy "golyó", azaz monolit lövedék lövésnek lehetősége. A célom ez úttal az volt, hogy megtudjam, hogy mennyivel többet lehet kihozni ezekből a fegyverekből egy átlagos simacsövű söréteshez képest, mik az alapvető előnyeik és hátrányaik.
Példa fegyvernek ezúttal a Winchester SX3-at hozom fel, de persze a termékevolúcióval beszélhetnénk akár az újabb SX4-ről is. Ezeken a fegyvereken keresztül remekül bemutatható a kérdéskört, hiszen van úgynevezett "Combo" változatuk, vagyis a normál sörétes cső mellé rendelhető huzagolt váltócső is. Természetesen ez a "technológia" nem egyedi, amit csak a Winchester tud, hisz a Remington-nak, Mossberg-nek és több más gyártónak is vannak évek óta ilyen modelljei. Tehát itt nem a fegyver bemutatása lesz most a cél, hanem hogy mi az előnye a huzagolt csőnek.
Miért és mire jó a gyöngygolyó?
A lövészsportban komoly versenyeket folytatnak "brennekével", kiváló eredménnyel viszonylag kis távolságokra (25m) sima és huzagolt csővel. Az átütőerő itt kevésbé fontos, inkább a minél nagyobb pontosság elérése a cél. Ennek érdekében kifejezetten előnyös a kisebb lövedéktömeg.
A vadász változatnak a célja alapban nem az, hogy minél távolabb el tudjuk lőni, — ezt a ballisztikájuk és kialakításuk nem is nagyon engedné – hanem például közvetlen közelről, azaz 15-40 méteres távolságon, fedett, vagy viszonylag fedett területen is jól és eredményesen lehessen vele vadra lőni. Legyen megfelelő stophatása, nagyon gyorsan adja le az energiáját. Ennek mint tudjuk évtizedek óta tökéletesen megfelel, hiszen nagyon jó a behatoló képessége a vadtestbe, a nagy keresztmetszete miatt jó sebcsatornát vág, ami következtében a vérzés is remek lesz, valamint tényleg óriási erőt tud átadni. Saját magam tapasztaltam vadászaton, amint 15 m-es távon belül a gyöngygolyó átütötte a kb 5-6 cm átmérőjű akácot és mögötte még a süldőt is megállította.
A későbbiekben láthatjuk majd, hogy kis távolságon túl, közepes (kb. 100 méter) távolságra is akár el tudunk lőni velük, persze nem feltétlenül az alap, vagy hagyományos kialakítású változataikkal.
Mi a jogi státusza ezeknek a huzagolt csövű söréteseknek ma Magyarországon?
Meglepően sokszor találom szembe magamat azzal a kérdéssel, hogy milyen kategóriába tartoznak ezek a fegyverek. Hiszen a cső huzagolt, a fegyver maga (SX3, SX4) pedig félautomata. Mint tudjuk, félautomata golyós fegyvert nem használhatunk vadászatra. Nos, a probléma egyszerűen került lezárásra, mert a ugyanúgy a sörétes B5 (sport változat, azaz nagyobb, 2+1 feletti tárkapacitás esetén B4) kategóriába kerültek, mintha sima csővel rendelkeznének. Tehát egy ilyen combo megvásárlással, tulajdonképp 2 sörétes fegyvert, illetve az alapfegyver mellé váltócsövet fogunk a fegyvertartásinkba beíratni. Mivel sörétes puskát használhatunk mondjuk disznó vadászatra, így a B5-ös huzagolt csövű sörétes fegyverünket is használhatjuk, minden további nélkül.
Persze sokkal egyszerűbb a helyzet a pumpás söréteseknél - néhány gyártónál előfordulnak ezek is huzagolt csővel, hisz azok eleve ismétlő, azaz C1 kategóriában vannak, függetlenül a tárkapacitástól, vagy a cső kialakításától.
Miből áll a gyöngygolyó?
Alapvetően, amiket megtudunk vásárolni a legtöbb vadászboltban, azok a sima "alap" gyöngygolyók, brennekék, vagy slugok. Ezek gyakori kialakítását tekintve – én például egy Baschieri & Pellagri 12/70-es gyöngygolyót mutattam be - egy ólomból öntött, hengeres alakú, különböző palástkialakítással és lövedéktömeggel rendelkező lövedékkel szerelt sörétes fegyverből kilőhető lőszerek. Van sportváltozatuk, amely valamivel könnyebb (12/70-et figyelembe véve 28g), illetve a nagyobb választékot mutató, elsősorban vadász célú változataik (12/70, 30-34g).
Maga a lövedék, ahogy említettem valójában és természetesen nem golyó formájú. Ez csak a régi időkből ragadt rá szegényre. A hengeres lövedék palástjának átmérője az adott kaliberhez tartozó sörétes fegyver átlagos cső átmérője alatt van. Sőt az első, általában (pl Original Brenneke) ferde bordákkal ellátott palástrész még kisebb átmérőjű és csak a legutolsó peremrész közelíti a névleges átmérőt. Nyilván mindezt azért, hogy a szűkítéssel ellátott fegyvercsövekből is kilőhető legyen a lövedék.
Itt van egy apró tévhit. A lövedéken található ferde bordák nem a lövedék stabilitásért, azaz a tengelyirányú forgatásért felelősek. A legfőbb feladatuk az, hogy a lövedék szűkítésen történő áthaladásakor torzuljanak és csökkentsék a fegyver károsodásának kockázatát. A lövedéknek ebben az esetben nincs számottevő tengely körüli forgása, mint a normál golyós lövedékek esetén! Ballisztikai szempontból a a gyöngygolyók legfontosabb része a fojtás. Ez nem csak egyszerűen lezárja a lőportöltetet, hanem ténylegesen és szabályozottan vezeti a lövedéket a csőben történő gyorsítás során. Átadja a lőportöltetből felszabaduló energiát és nem engedi a lövedék előtt előreáramlani a nagynyomású gázt. Amikor pedig a lövedék és a fojtás elhagyják a csövet, szintén pontosan meghatározott pillanatban leválik a lövedékről és útjára engedi azt. Ebből is látszik, hogy kitüntetett szerepe van a fojtásnak a nagyobb pontosság elérésében.
Miben különbözik a normál gyöngygolyótól a huzagolt sörétes csövekhez készített Sabot Slug?
A huzagolás feladata a lövedék tengelyirányú mozgásra kényszerítése, amivel nagyobb távolságon is stabilizálható a lövedék. A huzagolt sörétes csövekből a korábbiakból következően tehát nincs sok értelme kilőni a normál ólom lövedékkel szerelt gyöngygolyó típusokat, mert maga az űrméret alatti lövedék nem képes "megkapaszkodni" a huzagokban. Erre a célra találták ki a Sabot típusú lövedékeket.
Ezeknél a lövedék maga kisebb átmérőjű, gyakran nem is ólomból készül, hanem rézből és körülöleli egy speciális műanyagfojtás, amelyet a huzagolás képes megvezetni. Tehát kijelenthetjük, hogy ezek a Sabot típusú brennekék működnek igazán jól a huzagolt csövű sörétes fegyverekben. Ilyen például a Brenneke-nek a Rubin Sabot-ja, Remington Sabot, Ddupleks Hexolit 32, vagy a Winchesternek - kifejezetten ehhez a puskához ajánlott - XP3-as szintén ilyen lövedékkel szerelt lőszere.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért is van szükségünk nekünk huzagolt csőre?
Alapvetően a huzagolt csövet nem ezekhez az alap brennekhez hozták létre. Tehát amikor összehasonlítok egy huzagolt csővel rendelkező sörétes fegyvert, illetve egy sima csövet lényeges különbséget nem tudok pontosságban tapasztalni, azaz közel ugyanazt a szórást fogjuk kapni 50-60 méteren.
Általánosan elmondható még, hogy a pontosság mellett a teljesítmény (pl a vadban kifejtett hatás) is jobb ezeknek a lőszereknek, viszont ez nem feltétlen azért van, mert nincsen jó minőségű, illetve nincsen hasonló teljesítményű lőszer alap lövedékkel vagy alap brennekével szerelt lőszerben. Sokkal inkább ezek olyan magas árkategóriába esnek, hogy egy prémium szintet ütnek meg, ezzel egyértelművé válik, hogy jobb minőségű alkatrészekből vannak összerakva, sokkal nagyobb gondossággal és így teljesítményük nagyobb lesz. Hátrányuk a rendkívül magas áruk.
Egy sima IZS18- vagy IZS 27-ből nincs értelme ezeket lőni, mert nem fog lényeges pontosságot hozni számunkra. Tehát összefoglalva: A sima és a huzagolt csőtípusból is lőhető mindkét lövedékváltozat, de a sima csőből nincs értelme Sabot típust lőni, mert nem ad semmiféle extra pontosságot. Ugyanez igaz a huzagolt csőből lőtt alap brennekének sincs sok értelme, sőt, a tapasztalatok alapján talán még rosszabb is a lehet a pontosság.
Előnye még ezeknek a huzagolt csövű sörétes fegyvereknek vagy váltócsöveknek, hogy ezek többnyire már elő vannak készítve egy elég jól látható nyílt irányzékkal arra, hogy pontosabban lőjük a golyót vele. míg mondjuk egy alap sörétes csövek csak a szokásos sörétes irányzékkal van ellátva, tehát tulajdonképpen egy kis bogyóval vagy esetleg egy fénygyűjtős irányzékkal. És hát Magyarországon ugyan nem elterjedt, de Amerikában (és bizonyos sportlövészeti számokban itthon is) annál inkább, hogy a red-dot-ok helyett a szereléksínre még különböző távcsöveket is felszerelnek.
Az SX3 esetében a szereléksín nem a tokhoz kapcsolódik, tehát ha kivesszük belőle a csövet akkora csővel együtt tudjuk tulajdonképpen mozgatni a red-dot-unkat. Ez azt jelenti, hogy nem kell újra és újra belőni, majd a fegyvert. Nyilván ez más-más típusoknál eltérő lehet, de az SX3-nál, illetve az SX4-nél ezzel találkozhatunk. Tapasztalatból mondom, hogy egy Reddottal vagy akár egy kis nagyítási optikával mindig könnyebb lőni, mint nyílt irányzékkal. Tehát ha már arra adjuk a fejünket, hogy egy ilyen fegyvert használunk mondjuk terelésben vagy hajtásban, akkor azért érdemes feltenni rá tényleg minimum egy pirospontot.
A távolságokról azt lehet elmondani, hogy ezekkel a Sabott lövedékekkel a huzagolt csövű sörétes puskák az 50-100 méteres távolságon a pontos lövéseket lehetővé teszik. Ez azt jelenti, hogy mondjuk 100 méteren azért egy ilyen bő A5-ös lapban azért illik benne lenni a találatoknak, de vannak ennél még pontosabb fegyver-lőszer kombinációk is. Nyilván ez optikától is függ már. Hiszen nyílt irányzékkal 100 méterre egy átlagos lövő már azért nehezen céloz, de ha valamilyen optikát használunk és kifejezetten a pontosságot akarjuk tesztelni, akkor egyébként a huzagolt fegyverek jó lövedékkel felszerelve és jó minőségű lőszer esetén képesek erre. Hozzáteszem, hogy a sima csővel és egy jó minőségű, hagyományos kialakítású lövedékkel szerelt magas minőségű lőszerrel (pl Original Brenneke, B&P Palla) a 76cm sima csővel is egész jó eredményeket lehet lőni akár 70-80 méteren is.
Még egy előny ezeknél a fegyvereknél, - ha már a hajtásról beszélünk - félautomata fegyverként 2+1 tudunk betárazni, és hogyha vadászatról van szó ez azt jelenti, hogy azért egy picit nő a gyorsaságunk, azaz egy picit gyorsabban tudjuk ismételni a lövést.
Előnye vagy hátránya igazából, hogy valójában ennek a komplett fegyvernek a teljes súlya az 3,6 kg, de ha valami más optikát raknak fel akkor is körülbelül maximum 3,8 kg lenne. Tehát nem egy nagyon nehéz fegyver, illetve maga a cső is relatíve rövidnek mondható, azaz lényegesen rövidebb, mint a 76cm-es alap sörétes csöve. Tehát mondjuk forgolódni vele, manőverezni is talán egyszerűbb.
Hivatkozások:
https://www.ammunitiontogo.com/lodge/rifled-vs-sabot-slugs/
Crime Laboratory Digest, 18. kötet,2. kiadás
https://www.remington.com#slsupport/help-center
Ha érdekesnek találtad a bejegyzést, kérlek kommentáld, vagy oszd meg barátaiddal is!
Gyere és iratkozz fel a heti újdonságokért, és az általam bemutatott legújabb szakmai információkért ezen témákkal kapcsolatban:
Vadászat: http://www.
Sportlövészet: http://www.
Engedélymentes eszközök: http://www.
Kövess minket Facebookon: ITT!
A videóim tematikus gyűjteményét Youtube csatornámon láthatod: ITT!
A honlapomat pedig itt találod: www.gunshop.hu/blog
Ha eljönnél kipróbálni a lövészetet, azt itt teheted: www.babotisportloter.hu
