A Sauer 100 Fieldshoot bemutatása
A Sauer 100 Fieldshoot bemutatása
Ismét egy golyós fegyver bemutatására szántam el magam. Ezúttal a Sauer termékcsalád egyik terméke lesz az "áldozat", méghozzá a Sauer 100 Fieldshoot. Tulajdonképp ez a fegyver "nálam maradt" a 2019-es Ziegner-Jagd Fegyvermustráról, mert volt olyan kedves a hazai beszállító, hogy engedélyezte számomra a tesztelést.
Mit is lehet elmondani első látásra a Sauer 100 Fieldshootról?
A Fieldshoot-nak van egy testvére a Sauer 100 Pantera. A két fegyver ergonómiában nagyon hasonló, a fő különbség az agyazásban rejlik. A Fieldshoot laminált fa esztétikus, barnás árnyalatú agyazással készül. Míg a Pantera műanyag, azaz kompozit agyazással rendelkezik.
Ha végigtekintünk a fegyveren, akkor ez egy sportos, mégis inkább "hagyományosabb" stílusú darab, mint például az előzőekben bemutatott Ruger American Precision Rifle volt. Amiben hasonló, hogy ergonómiai szempontból ennek az agyazásán is sok minden lehet állítani. A fegyverről messziről látszik, hogy egy komolyabb, nehezebb fegyver, mint egy alap Sauer 100-as. Ez azt jelenti, hogy 4,3-4,4 kg-ot nyom a fegyver, ami mindenképp segítség, ha elsősorban a pontosabb hosszútávú lövésekre keresünk fegyvert. Egyébként ezzel a célzattal született mind a Pantera, mind pedig a Fieldshoot is.
Említettem, hogy a Fieldshoot ergonómiáját növeli a tusa hátulján található emelhető pofadék. A z állítható pofadék két csavarral lehet rögzíteni, illetve mozgásra bírni. A másikkülönleges tulajdonsága maga a tusatalp magasságba állíthatósága. Ezek saját magunkra történő beállításával kellemes fogást, kényelmes pozíciót tudunk kialakítani magunknak.
Tovább haladva a fegyveren egy látszólagos design elemmel találkozunk, egy bevágással a tusa alján, aminek a segítségével egyébként remekül alá tudjuk lövészet közben támasztani az agyazást és a fegyvert.
A Fieldshoot markolata
A markolatot elemezve – egyébként ugyanez igaz a Panthera-ra is – egy szinte merőleges kialakítást találunk, ami nyilván a fogás szempontjából nagyon hasznos, mert kellemes és nagyon jól uralható pozíciót tesz lehetővé. Emellett szól még az is, hogy plussz súrlódást, azaz fishaut-ot használ a gyártó a fegyver markolatán. Jó elmondani, hogy a kifejezetten nagy kezűek nem kerülnek hátrányba, mivel az átlagoshoz képest óriási a markolata. Tehát egyáltalán nem kell félni attól, hogy lelóg valakinek a keze, vagy akár csak a kisujja is. A bemutatónkon több ember is kipróbálta, kis kezű hölgyek és nagykezű urak is, mindenkinek nagyon tetszett ez a kialakítás.
Ami igazán szívmelengető még, az egy szép kis Sauer logó, amit alulra, a markolat aljára kaptunk. A szépség mellett nyilván a praktikum, illetve a használhatóság is fontos... szóval ne ragadjunk le itt.
Az agyazáson még láthatóak a szokásos és mondhatjuk szabványos fegyverszíj csatlakoztatási pontok. Emellett a hasonló kategóriájú fegyvereknél szokásos plusz bipodot felfüggesztésre alkalmas pont is található. Az agyazást eltávolítva a fegyverről felfedezhető, hogy az acél részek a fához egy kis precíz alumínium közdarabbal vannak illesztve. Ezek meglehetősen pontos illeszkedést tesz lehetővé, viszont elég furmányosan lehet szétszerelni az agyazást. Az agyazásból a fémrészeket két csavarral és alatta egy külön anyával kell szétszerelni.
.jpg)
Sauer Fieldshoot tár
Ha áttérünk a sátorvas vizsgálatára, ami ennél a típusnál nem műanyag, hanem kivételesen fémből van. A tár fő részei ugyanakkor teljes egészében jó minőségű műanyagból készültek, amelyen sorja nem látható. Egyébként a tesztben szereplő 308 Win tárja ugyanaz, mint a 243 Win, vagy éppen a 6,5-es Creedmoor-é. Tehát szerintem majdnem minden kaliberhez ugyan ez a tár használható.
A Sauer 100 Fieldshoot mechanikai működése
A zár 60 fokos nyitási szöggel rendelkezik és 3 reteszelő szemölcsel látták el. Ami még szinte már elvárható előnye – ami lassan minden típuson elengedhetetlen – a zár végén elhelyezett, az ütőszeg megfeszítettségét jelző töltöttségjelző, ami jól látható és sötétben akár tapintható is.
A Sauer 100-nál éppúgy, mint a Mauser M18-nál klasszikus háromállású biztosító van, ami elég finoman működik tehát teljesen hátrahúzott állásban nem tudjuk kinyitni a zárat, illetve nem tudjuk elsütni a fegyvert. Az eggyel előrébb, azaz a középső állásban tudjuk nyitni és üríteni, de elsütni nem. A piros pedig már a "veszély" jele, tehát egyértelmű, hogy ekkor tudjuk elsütni fegyvert.
A Fieldshoot esetén acéltokról beszélünk. A csővel való kapcsolatáról pár mondatot azért megosztanék. Ez egy majdnem új technológia – igazából már 100 évvel ezelőtt is alkalmazták egy-két fegyvernél - ugyanis a cső a tokhoz egy átfedéses, zsugor kötéssel kapcsolódik. Azaz a csövet lehűtik a tokot felmelegítik, majd összepréselik és a kettő átfedésbe kerül úgy, hogy az már nem fog szétjönni. Ennek hátránya, hogy a csövet nem tudjuk - a gyárban, gyári körülmények között sem - cserélni.
A titok: Vannak azért még csodák. Mi kitaláltunk egy két dolgot ezzel kapcsolatban, úgyhogy ha nagyon muszáj, és nagy az "elszántság", akkor megoldható egyes esetekben egy csőcsere, vagy kalibermódosítás ilyen fegyveren is.
A cső a gyári leírás alapján, egy 24 inch hosszúságú cső. A csőhosszat a cső torkolattól a kamra végéig szoktuk mérni. Én többször lemértem és nekem nem jött ki soha a 610-620 körüli érték. És valóban úgy gondolom, hogy van egy kis csalás a dologban, merthogy a gyártó – bár belülről, a tok és a cső kapcsolatánál megmutatni és mérni ezt nagyon nehéz – a teljes csőhossz csak a reteszelő felületektől mérve van meg, viszont ez nem a tényleges nettó hossza a csőnek. A Sauer 100 esetén a csőbe, azaz a csőből kialakított részbe reteszel a zár. Ha innen mérjük, akkor 620 mm körüli a gyári adat. Tehát, ha igazam van, akkor valójában a teljes nettó csőhossz 600 mm, egyébként ez sokat nem jelent, de ha lőszert töltünk hozzá a sebességek kalkulálása miatt mégis van egy kis jelentősége.
A cső 22 mm-es átmérővel rendelkezik a végén, a torkolatnál. Ez elég robosztus varmint csőre ad, illetve egy M18x1-es menetet vágtak a végére, amire jobb helyeken hangtompítót, nálunk maximum kompenzátort helyezhetünk fel. Amit még nem mondtam, hogy a huzagemelkedése 12-es a csőnek, tehát elég sokféle magot ki lehet próbálni vele, de vélhetőleg a közép lövedéktömeg tartományt fogja jól vinni a fegyver. Több lőszert is kipróbálva, mindegyik gyárinál jó szórást mutatott, érdemes még tovább tesztelni.
A csőnek és a toknak barnított felületkezelése van, amely kellemes selyemfényű. A tokon talán még szebb barnított felülettel találkozunk. A cső és a tok anyaga szénacél, tehát nem egy rozsdamentes fegyverről beszélünk. Emiatt nyilván oda kell figyelni a korrózióvédelem szempontjából.
Elsütés és lövészet a Fieldshoot-tal
Az elsütése ha lehet szakmailag némi szubjektivitással élni, akkor tényleg kellemes. A gyári papírforma szerint 1000-2000 g között lehet állítani. Nyilván biztos vagyok benne, hogy senki sem fogja 2 kg-on használni. Ugyanakkor, ha az 1000 g-ot nézzük, akkor az még mindig tűnhet azért soknak. Azonban meglepetésemre - ez a fegyver a legkisebb sütési erőre volt állítva – a jó karakterisztika miatt nem éreztem 1000 g-nak. Tehát nagyon jól hozzá lehet szokni, még akkor is ha előtte nem gyakorol túl sokat az ember. Ezt bizonyítja, hogy a beállított fegyvert bárki is próbálta ki nálam 100 m-en, bármilyen gyakorlottsággal 5 cm-en belüli szórást lőtt vele.
A kaliberválasztékot tekintve a tesztben szereplő 308 Win mellett 223 Rem, 243 Win, 6,5x55 SE és 6,5 Creedmoor kaliberben elérhető a fegyver. Ami számomra meglepő, hogy egy újabb 6,5-es jelenik meg a palettán a már-már magnumnak tekinthető 6,5 PRC.
A Hexalock távcsőszerelékekről pár gondolatot
Egyszerű a Sauer 100-hoz, így a Fieldshoot-hoz is távcsőszereléket találni, merthogy ez is egy Remington 700-as geometriai méretekre készült tok. Alapban én a gyári Hexalock-ot kaptam a fegyverhez, ami egy oldható szerelék. Viszonylag könnyen fel lehet helyezni a fegyverre. Picit már macerásabb a kényelmes - és az ujjak törését, vagy a lötyögést elkerülendő - és megfelelő szerelékoldási erőt megtalálni.Én a Fieldshoot esetében egyszerűbbnek találnám a picatinny-, vagy weaver sín felhelyezését. Ezzel és a megfelelő gyűrűk segítségével könnyen tudunk felszerelni rá bármilyen távcsövet.
Egyébként mivel irányzékok nincsenek, tehát ha hajtásban mennénk vele – bár nem gondolom, hogy bárki ilyen fegyverrel menne hajtásba – akkor mondjuk Weaver sínre, akár egy rend-dot is felszerelhető lenne.
A Sauer 100 Fieldshoot pontossága:
A tesztelt fegyveren a Sig Sauer Sierra 3 BDX távcsöve volt. A 100 méteren elvárt 25-30 mm-es (ez lenne kb. 100 y-on az 1 MOA körüli a szórás) felülmúlja a fegyver. Olyan szerencsében volt részünk, hogy többször, többféle lőszertípussal és nem csak én, hanem több ügyféllel is teszteltük. A legutóbb a nagyon könnyű 9 g körüli Privi Partizán FMJ-vel lőttünk, és az MSSZ 25 m es lőlap tízes köréből nagyon nehéz volt kilőni. Ugyanezt az eredményt produkálta 308-as 11,7g-os S&B SP-vel, Blaser CDP-vel, 11g-os Geco Plus-al is. Nyilván a különböző lőszertípusokat nem ugyanoda vitte. A legérdekesebb, hogy ugyanazzal a lőszertípussal 3 különböző alkalommal 3 ügyfél (közöttük egy hölgy is) tesztelte és tulajdonképpen a hérmuk szórása összesen sem haladta meg a 41 mm-tert. Szerintem ez magáért beszél.
Köszönet a fegyverért a Blaser Group Kft-nek és különösen Törőcsik Pál-nak!
Ha érdekesnek találtad a bejegyzést, kérlek kommentáld, vagy oszd meg barátaiddal is!
Gyere és iratkozz fel a heti újdonságokért, és az általam bemutatott legújabb szakmai információkért ezen témákkal kapcsolatban:
Vadászat: http://www.
Sportlövészet: http://www.
Engedélymentes eszközök: http://www.
Kövess minket Facebookon: ITT!
A videóim tematikus gyűjteményét Youtube csatornámon láthatod: ITT!
A honlapomat pedig itt találod: www.kecskesrobi.hu
Ha eljönnél kipróbálni a lövészetet, azt itt teheted: www.babotisportloter.hu
